Epilógus + köszönetnyilvánítás

Sziasztok!
15.életévem alkalmából, itt is lenne az utolsó rész. Búcsúzom Holland-tól, Harry-től, a fiúktól és a többi szereplőtől egyaránt. Szerettem írni ezt a történetet, és köszönöm nektek, hogy velem tartottatok! Kérlek, komizzatok, legalább az utolsó fejezethez!
Hálás köszönet mindenért!
Az új blogom: ITT

2020. augusztus 8.
Holland Roden

- Én esküszöm, ha ezt túlélem, kiheréllek! - sziszegem, miközben pólójánál fogva rántom magamhoz Harry-t. 
- Persze édesem, de most próbálj megnyugodni! - nyögi Harry, mire csak felkiáltok a fájdalomtól.
Gondolom, elég egyértelmű hogy éppen a nagy Harry szexisten Styles gyerekeit próbálom kinyomni magamból. Igen, ikrek. Darcy és Derek Styles. 
Harry-vel két éve vagyunk házasok és boldogabbak nem is lehetnénk. Közös házunk van London külvárosában, és nem meglepő módon a másik négy fiú alkotja a szomszédságot. A banda immáron négy tagú, de már csak Angliában, maximum Írországban koncerteznek, és nincsenek turnék. Zayn, szólókarreiben folytatta, de a barátságuk még mindig töretlen. Eleanor és Louis, immáron három gyerek büszke szülei, Megan, Jason és Tracy. Niall végül megtalálta a boldogságot egy ír lány, Stephanie mellett, akivel meg is van már első közös babájuk, Mark. Liam és Sophia, jelenleg Las Vegas-ban süttetik a hasukat két gyerekük, Amy és Kira mellett. A Zerrie páros sem maradt ki a jóból, mivel van egy kisfiúk, Drake, és nem terveznek többet. 
Az apám, mondhatni boldog, mivel új barátnője van. Benji is becsajozott, noha nem tervez vele hosszútávra. Mikor megtudták, hogy ismét Harry-vel vagyok, nem repestek az örömtől, de az esküvőre már elfogadták a dolgot...
A mai napig forgatások százán veszek részt, hála a Teen Wolf-nak. Crys és Daniel boldogok, és hamarosan házasok lesznek. Jó Crys-t boldognak látni. 
Harry szülei szó szerint ugráltak örömükben, mikor Hazz bemutatott nekik. Állításuk szerint, ha Harry nem kapott volna vissza, saját kezükkel fojtották volna meg. Vicces lett volna, pláne a cikk ami "Saját anyja vetett véget a sztár életének" címmel született volna.
- Nyugodjak meg? - kiáltom, mire összerezzen - Hogy a francba várod ezt tőlem, mikor éppen a TE gyerekeidet próbálom kinyomni?! 
- Édesem...
- Ne édesemezz nekem, mert még a végén itt és most heréllek ki! - szakítom félbe, majd hatalmasat szorítok a kezén.
- Nyomjon kérem - szólal meg az orvos, én pedig teljesítem a kérését. Sikítok, mert érzem ahogy megindul az egyik baba, s emiatt fáj mindenem.
- Ügyes vagy szerelmem - suttogja Hazz a fülembe - Így tovább!

***4 év múlva***


- Megjöttem! - hallom meg férjem kiáltását, majd a bejárati ajtó csapódását. Darcy és Derek fejvesztve rohannak apjukhoz, aki jelenleg egy hétig volt távol tőlünk. Hála az égnek hazajött, mivel én már majd megőrültem ezzel a két csibésszel. Hol Darcy nyavalyog, mert Derek letépte a babájának fejét; hol pedig drága kisfiam sír húgának bosszújától, mely azon alapszik hogy az összes autót eldugta. Ez ment egész héten, én pedig már a hajamat téptem. Azt hittem majd rám ütnek, és nyugodt természetűek lesznek, de nem...persze hogy Hazz hiperaktív génjeit örökölték. Karma.
- Apa, apa! - hallom lányom kacaját-vagy inkább sikolyát?- miközben megtörlöm a kezemet, s átmegyek a nappaliba - Ne csikizz!
 - De! - kiáltja lelkesen kisfiam - Csináld még!
- Elég legyen gyerekek! - tapsolok párat, hogy rám figyeljenek - Derek, menj moss kezet vacsora előtt! - lehajtott fejjel, de teljesíti amit mondtam - Darcy! Hagyd apát pihenni, és menj kezet mosni! - ez is teljesül - Te pedig gyere és csókolj meg! - mondom szigorúan, mire azonnal előttem terem, és kezeit derekam köré fonja.
- Örömmel hölgyem! - s ajkait enyéimre tapasztja. Kezemmel hajába túrok, az ő keze pedig derekamat markolássza. Nyelve táncba hívja enyémet, mely örömmel válaszol a kérésre. Percekig állunk így, s csak faljuk egymás ajkait.
- Úgy hiányoztál - lihegem, majd ismét egybeforrnak ajkaink.
- Te is nekem Édes - súgja, majd egy utolsó puszi kíséretében elválunk végre egymástól. Kézen fogva megyünk be az étkezőbe, majd Hazz helyet is foglal. Csöppségeink is megjelennek - minő meglepetés ismét civakodva - majd ők is leülnek. Behozom vacsoránkat, majd enni kezdünk. Harry lelkesen mesél gyerekeinek a koncertről, a rajongókról illetve a piszok jó csajokról is, ám hamar be is fejezi élménybeszámolójának ezen részét, miután szoros barátságot kötött a lábam férfiúi büszkeségével....ha értitek mire célzom.
Vacsora után, nehezen, de sikerül ágyba dugnunk a két rosszcsontot. Most épp a kanapén terpeszkedünk, egymásba gabalyodva, miközben egy koncertfelvételt nézünk. Egyik kezével átkarol, és úgy simogatja karomat, míg másikkal a távirányítót nyomkodja. 
- Hazz - szólalok meg halkan, remélve hogy meghallja - El kell mondanom valamit - mondom, mire rám emeli pillantását. Sok mindenre fény derült egy hét alatt. Többek között, hogy ismét terhes vagyok és ismét ikrek. Csodálom hogy nem vette észre a gömbölyödő hasamat.
- Mondjad édesem - zöld szemei várakozóan csillognak rám, mire nagy levegőt veszek majd belekezdek.
- Ne édesemezz nekem - idézem az első szülésem egyik fő mondatát, mire elmosolyodik - És komolyan el kellene gondolkodnom azon a herélésen, mert mostmár ideje volne, nem gondolod két ikerpár után? - Hazz szemei elkerekednek, míg az én ajkaimra hatalmas mosoly kúszik. 
- Terhes vagy? - bólintok - És ikrek? - ismét bólintok, mire üvöltve emel fel, majd rohan ki velem az utcára, hogy a gyerekek nyugodtan aludhassanak - Megint apa leszek! A feleségem ikreket vár! - kiáltja úgy hogy még én is befogom a fülemet.
- Harry köttesd el magad! - halljuk meg Louis kiáltását, mire mindketten felnevetünk. Harry egy csók kíséretében tesz le, ám a csók nem ér véget.
Boldog vagyok. Csodás munkám, barátaim vannak. Csodás szüleim. Csodás gyerekeim. És a világ legcsodálatosabb férje, akitől ismét gyerekeim lesznek. Kétségem sem lehet affelől, hogy az egész életem megváltozott, hála az új bandának...