9. Fejezet: Egy szó és a tiéd!

Sziasztok!

Hosszú szünet után itt az új rész! :) Remélem hogy azok akik vártak már erre, azoknak nem volt hiába való a várakozás! Kicsit- na jó nagyon - rövid, de a kövi hamarabb jön, kárpótlásul! Komizni és feliratkozni ér!!!!

2014. November 28.

Holland Roden

- Jó estét Sydney! - kiáltom a mikrofonba, mire éles sikítás a válasz - Készen álltok?! - ismét sikítás - Akkor kezdjük! - s ekkor megszólal a Best song ever első akkordja.
Egy teljes hónap telt el. Apa kikerült a kórházból, s teljesen egészséges. Barbarát azóta se láttuk, de nem is baj. Apa is belátta, hogy az a kapcsolat már halálra volt ítélve, s talán a lány nem is szerette őt igazán.
Benji, jelenleg nála van, mivel én megkezdtem az első turnémat a srácokkal, így Benji hazaköltözött. Azóta már találkoztunk egyszer, mikor is elmondta, hogy véglegesen Magyarországon szeretne maradni. Természetesen nem vettem a szívemre a dolgot, hiszen így nekem is könnyebb.
A vizsgálatok megkezdődtek, így már túl vagyok az elsőn. Az orvosom, Dr. Greey, egy igen kedves, negyvenes éveiben járó férfi. Eddig úgy néz ki tünetmentes vagyok, de még semmi sem biztos. Az orvosok szerint bármikor kialakulhat a szervezetemben a rák bármelyik fajtája, így nem árt vigyázni. Harry persze ezáltal folyamatosan aggódik értem, ami néha már idegesít egy kicsit, de olyankor eszembe jut a tény, hogy szeret, ezért aggódik értem. Ez általában megnyugtat, de vannak kivételek.
A kapcsolatunkban az első komolyabb vitánk pontosan ezért alakult ki, de nem bírtok egymás nélkül sokáig. Egy nap se telt el, de mi már ki is békültünk. Így minden rendben van közöttünk.
A forgatások is jól haladnak, de nem olyan sűrűn rendelnek be minket, s nem is mindig Londonba, mivel turnézok épp. Ebben az évadban, Dylan-nel kell csók jelenetet forgatnom, aminek Harry nem igazán örül, de meg kell értenie, hogy a színészet olyan nekem, mint az éneklés. Egyik nélkül sem tudom elképzelni az életemet.
Annyira elgondolkodtam, hogy már csak az tűnt fel, hogy az öltözőből lépek ki a rendes ruhámban. Utam a parkolóba vezet, azon belül is a turnébuszba, melyben már a srácok rám várnak. Felszállok, elfoglalom a helyem Harry mellett, s a busz elindul.
- Ügyes voltál - nyom egy puszit a homlokomra Hazz, majd félkarjával átölel. Fejemet mellkasába fúrom, s mélyen beszívom jellegzetes illatát. Mámorító.
- Ne itt kérlek! - nyávogja Niall, miközben épp egy szendvicset töm magába. Nevetnem kell megjegyzésén, mivel tegnap rajtakapott minket, mikor éppen...hát öhm....smároltunk. Persze sikítva rohant ki a hotel szobából, s egyből elújságolta a többieknek mit látott. Azonnal meg is kaptuk a megjegyzéseket, s sajna még mindig nem untak rá a piszkálásunkra.
- Niall kérlek ne kezd megint - szól hátra Paul, mire a szöszi azonnal összehúzza magát, s még a közelünkből is elment.
- Ilyenkor imádom Paul-t - morogja Hazz, s egy puszit nyom a nyakamra, mire rajtam végigfut a hideg, persze jó értelemben - Ez tetszik. Imádom az összes aprócska reakciódat - mondja.
- Hmm - hümmögök mellkasába, s szemeimet egyre nehezebbnek érzem.
- Álmos vagy? - kérdi, s válaszolnom sem kell, mert egy feltörő ásítás rögtön elárul engem - Aludj - nyom egy puszit a fejemre, majd karjait szorosan körém fonja. Szemeimet lehunyom, s érzem ahogy átrepülök az álmok világába.

- Kicsim - érzek meg egy lágy puszit az arcomon - Ébresztő - dörmögi tovább a hang - Megérkeztünk - súgja az illető, mire csak morogva kezdek mocorgásba, s egy kényelmes póz találása után ismét álomba szenderülnék, ám ekkor az illető karjába kap, s feláll velem. Szemeim azonnal kipattannak, s ütögetni kezdem elrablóm mellkasát, amit ő csak egy nevetéssel nyugtáz.
- Harry tegyél le! - visítom, ám ő rendíthetetlenül megy tovább, s sétál le a buszról, ahol rengeteg rajongó kezd sikításba, s néhányan meg is kérdezik, mi történt velem.
- Semmi baja, csak a Királylány nem óhajtott felkelni, mikor szóltam neki - vigyorog rá Harry a sikoltozó lányokra, majd folytatja "utunkat". Belép a szálloda ajtaján, ahol a fiúktól kapunk néhány érdeklődő pillantást, ám egy szót sem szólnak. Paul felkapja a csomagjainkat, majd követ minket fel a szobánkba. 469. Áll a szobánk ajtaján, s amint Hazz meglátja arcára perverz vigyor ül ki, úgy ahogy a többi fiúéra is. Lemondóan rázom meg a fejem, majd miután Hazz végre letett, kinyitottam az ajtót s beléptem.
Ismét egy puccos "szoba" tárult fel előttem. A nappaliban volt egy kanapé, tévé s még egy minibár is. Jobbra, ha jól láttam a konyha és a fürdő volt. Balra pedig a háló. Utamat az utóbbi helyiség felé vettem, s belépve elámultam. Harry-vel eddig is hatalmas ággyal rendelkező szobákat kaptunk, de ez most hatalmasabb volt az eddigieknél.
- Tetszik? - karol át hátulról Harry, s a fülembe suttogja szavait - Direkt kértem ezt a szobát. Tetszik a szám, s az ágy is kedvező méretű. Mi lenne, ha felavatnánk? - csúszik keze a felsőm alá, ám én kezére csapva lépek el tőle, s nyitom ki a bőröndöm.
- Nem - mondom nemes egyszerűséggel, majd a pizsamámat, tusfürdőmet és samponomat felkapva indulok meg a fürdő felé, majd oda belépve az ajtót kulcsra zárom. Jól is teszem, mivel amint leveszem a ruháimat, valaki már próbálja is kinyitni az ajtót.
- Ne már - nyavalyog Harry, mire csak felnevetek, majd a zuhanyzóba belépve megnyitom a vizet. Alaposan átmosom testem minden szegletét, majd a vizet elzárva lépek ki a zuhanyzóból, s testemet egy törülközőbe csavarom. Hajamat megtörlöm, majd kifésülve hagyom hogy a vállamra omoljon. Felveszem a pizsamámat, majd kinyitom az ajtót, s visszamegyek a hálóba.
Harry az ágyon terpeszkedik, és már csak egy alsó takarja testét. Arcom pirosodni kezd, s Harry is észreveszi, mit nézek rajta annyira. Arcára perverz vigyor ül ki, majd felpattanva elém áll, s kezeit a derekam köré fonja. Arcát nyakamba temeti, majd oda suttogja szavait.
- Egy szó és a tiéd! - súgja, s arcom még vörösebb lesz - Azt tehetsz vele amit csak akarsz.
A levegő tüdőmben akad, s egy hang sem jön ki a torkomon. Illata orromba kúszva éri el nálam  a teljes bénulást. Végtagjaim kővé dermednek, míg agyam képtelen egyetlen egy értelmes mondatom sem összerakni. Megbénított. Győzött. Az övé vagyok.
- Na? - búgja, mire kicsit észhez térek.
- Fáradt vagyok - nyögöm ki, majd kicsusszanva karjaiból mászok be az ágyba, míg nevetését hallgatom.
- Te tudod -kacsint, majd bemászik mellém, és mellkasára von - Jó éjt Királylány!
- Jó éjt - súgom, majd az álmok magukkal ragadnak.

8. Fejezet: Ő azt akarja, hogy élj!

Sziasztok bogyók!

Íme az újabb rész, ami egy kicsit - na jó nagyon - szomorúra sikerült...A következő talán vidámabb lesz, de nem ígérek semmit :)

Jó olvasást!

2014. szeptember 30.

Holland Roden

Üresség. Jelenleg ez az egy érzés uralja a lelkemet. Három napja dekkolunk az öcsémmel itt, a Budapesti kórház folyosóján. Miután Benji sírva rontott be Harry szobájába, és tudtam meg a hírt, miszerint ebből a kórházból hívták, hogy elmondják, apa balesetet szenvedett, egyből repülőre ültünk és négy óra múlva már itt ültünk. Mire nem jó, a magángép.
Mint kiderült, apu karambolozott egy másik személygépkocsival, s amíg a másik sofőr pár karcolással megúszta, addig ő az életéért küzd. Életveszélyes sérülésekkel hozták, s még mindig nem stabil az állapota. Hogy miért nem? Mert a vizsgálatok során kiderült valami. Apa rákos. Méghozzá tüdőrákos. Állítólag a nagyi is ugyanebben a rákban halt meg, így  örökölhette apa. Épp ezért végeznek el rajtam és Benji-n is egy rakat vizsgálatot, csak hogy kiderüljön, mi is örököltük-e. Tehát most eléggé súlyos az állapota, s hiába sikerült a műtét, a rák folyamatosan gyengíti a szervezetét. Az orvosok még egy hetet adnak neki. Egy hét és vége. Őt is elveszítjük. Úgy ahogy anyát. S tudjátok mi a vicces ebben az egészben?! Az hogy amíg a banda többi tagja és Paul (!!) itt van, így hogy nem is ismerik az apámat, addig Barbara még a füle botját sem mozdítja, pedig apa menyasszonya! És nincs itt! Pont most, mikor a leginkább szüksége lenne rá apunak. Eddig is tudtam, hogy valami nem oké a csajjal, de most már biztos. Az tuti, hogy nem a pénz miatt van vele, mivel apa nem éppen gazdag. Hogy is lehetne az, ha majdnem egy évig én tartottam el őt! De akkor miért van apával? Nem értem én ezt a nőt.
- Hé - ül le mellém Liam, s megszorítja a kezemet. Képtelen vagyok rá nézni, így fojtatja - Jól vagy?
- Most komolyan, Liam? - nézek rá - Már hogy a francba lennék jól?! - kiáltom, s csak akkor veszem észre magamat, mikor a fiúk elhallgatnak, s Liam ijedten néz rám - Ne haragudj - súgom, majd megölelem. Arcomat mellkasába fúrom. Karjaimmal erősen szorítom magamhoz, míg ő csak nyugtatóan simogatja a hátamat. Jól esik a közelsége. Megnyugtat. Félre ne értsetek, nem tetszik nekem Liam, csak bátyámként szeretem! És mindig is Harry-t fogom szeretni.

Nem tudom meddig ültünk így, de igazából nem is érdekelt. Jól esett, Liam közelsége, így eszem ágában sem volt megszakítani ölelésünket. Volt időm gondolkozni. Mindenen. Az életemen, az öcsémen, az apámon, Barbarán és Harry-n.
Biztosra veszem, hogy már az összes újság azzal van vele, hogy a One Direction Magyarországon tartózkodik egy kórházban, mivel Holland Roden apja rákos. Oh és nagy a valószínűsége hogy ő maga is az. Kész címlapsztori. Fergeteges.
- Miss Roden ön jön - ránt vissza a valóságba Dr. Roberts - Az öccse tünetmentes - mosolyodik el halványan, mire egy hatalmas kő esik le a szívemről. Legalább ő jól van!
- Megyek - válaszolom, s a fiúk összeráncolt szemöldökkel néznek rám. Jah, igen magyarul beszéltem - Benji tünetmentes, most én jövök - foglalom össze a tényeket, majd az orvos után megyek.

Harry Styles

Bosszantó dolog, hogy nem tudok tenni semmit sem annak érdekében, hogy felvidítsam. Hogy érezze, nincs egyedül ebben a szaros világban. Hogy tudja, mi mindannyian mellette állunk akármi is lesz. Reménykedem benne, hogy ő is tünetmentes, és akkor nem lesz még több gondja. Így hogy az apja haldoklik, a tudat, hogy rákos felemésztené őt, és bármennyire is erős a lelke, nem bírná. Hiába érnek ide a Teen Wolf-os barátai perceken belül, nem tudják majd jobb kedvre deríteni. Liam szerint már azzal is segítek, hogy vele vagyok. Nem muszáj felvidítani, sőt, nem is szabad, mivel hamarosan elveszíti az édesapját. Hagynom kell őt megnyugodni, addig pedig csak éreztessem vele a jelenlétem. Piszok nehéz. Hiába nem az én szerettem van most itt, átérzem a helyzetét. Tudom, min megy keresztül. Tudom, hogy szörnyen fáj neki, de erősnek kell mutatnia magát az öccse miatt. Benji már így is teljesen kikészült a tudattól, miszerint alig egy hét múlva már csak a nővére lesz neki. Szegény kölyök. Mindenkit elveszített. Nincs más rokona, csakis Holland. Szívszorító látni, ahogy sír, ahogy próbálja összeszedni magát, hogy ne okozzon fájdalmat a nővérének.
- Jól vagy haver? - ül le mellém Niall. Felnézek rá, majd válaszolok.
- Nem igazán. - sóhajtom - Félek mi áll majd az eredményeiben.
- Nyugalom - dobja át karját a vállamon - Holland erős lány. Hidd el! Úgy fog kijönni azon az ajtón, hogy semmi baja sincsen!
Ebben a pillanatban nyílik is az ajtó, s Holland lép ki rajta. Egyből felpattanok, s felé veszem az irányt. Rögtön karjaimba zárom, majd halkan rákérdezek.
- Mi az eredmény?
- Azt mondta - hangja erőtlen, ebből sejtem, hogy nem valami jó hírt hozott - Az orvos azt mondta, hogy meg van bennem a hajlam, hogy elkapjam. Még nem vagyok rákos, de bármikor kijöhetnek a tünetek. Így beszél a londoni barátjával, aki szintén orvos, hogy kezeljen engem. Felír nekem egy gyógyszert, amit szednem kell, kivizsgálásokra kell járjak legalább havonta egyszer, s emellett kerülnöm kell az alkoholt, cigarettát, drogokat és egyéb tudatmódosítószereket  - mondja, s érzem itt a vég. Mi az, hogy hajlamos arra hogy elkapja?! Ha turnéra megyünk akkor kurvára nem tud majd orvoshoz járni kivizsgálásokra! Mit csinálunk majd? Cipeljük mindenhová majd az orvost meg a kis laboratóriumát?!
A többiek is ugyanúgy elképedtek, mint én, s talán Zayn-nel ugyanarra is gondolunk.
- De, ha turnéra megyünk?
- A londoni dokinak rengeteg ismerőse van - magyarázza barátnőm - El fogja tudni intézni, hogy az adott városban valaki kivizsgáljon engem. Ez a legkisebb problémám jelenleg. Tulajdonképpen - gondolkozik el egy pillanatra - Nem is lenne baj, ha kijönne rajtam. Legalább vége lenne a szenvedéseimnek!
- Meg vagy te húzatva?! - kiált rá Louis, mire mindenki meglepődik - Ránk nem gondolsz?! Szerinted, ha meghalsz mi mit csinálunk?! És ezt nem a banda miatt mondom, hanem mert a testvérünk vagy! Érted?! Ha te meghalnál, abba mi beleőrülnénk! Na és az öcséd?! Benji-vel mi lenne?! Szerinted el tudná viselni még egy családtagjának az elvesztését?! Na és Harry?! Az isten szerelmére, végre együtt vagytok, erre te már a halálba menekülnél! Lehet, hogy most nehéz neked, sőt biztos az, de akkor sem teheted ezt! Nem zuhanhatsz magadba és tudod miért nem?! Miattunk, Harry miatt, az öcséd miatt, a rajongók miatt, magad miatt és legfőképp az apád miatt! Ő azt akarja, hogy élj! Hogy boldog légy! Hogy vigyázz Benji-re és élj teljes életet! De hogy akarod ezt majd teljesíteni, ha most összeomlassz?! Térj már észhez végre! - kiabálja. Mindenki megszeppenve nézi az ideges, kipirult arcú Louis-t. Senki nem érti mi volt ez, ám Holly feláll, majd Lou elé lépve öleli meg őt.
- Igazad van - súgja, majd kitör belőle a zokogás.

2014. október 2.

Holland Roden

- Komolyan nem volt itt még egyszer sem? - kérdezi meg már vagy hatodjára apa, hogy tudok-e valamit az ő egyetlen szerelméről. Igen apa felébredt, s ennek hála már az orvosok is jobban állnak hozzá a dologhoz. Az eddig megjósolt egy hétből kettő lett, s már a kemoterápiákat is elkezdték. Szörnyű őt így látni.
A fiúkkal mind apuékhoz "költöztünk". Paul meg a többi testőr egy szállodába költöztek. Harry-vel természetesen az én régi szobámba cuccoltunk. Niall Benji szobájában tengeti napjait Benji-vel együtt. Liam, Zayn és Louis pedig a vendégszobát foglalták el. Apuhoz persze minden nap bekísérnek minket, de általában én és Harry maradunk sokáig. Igen, Harry-t bemutattam apának, s meglepően jól kezelték a dolgot. Apu kedveli Harry-t s ez fordítva is igaz. Szerencsére.
S hogy mi van Barbarával? Őszintén, fogalmam sincs. Egyszerűen csak felszívódott. 
- Igen - bólintok - Komolyan.
A csalódottság amit a szemében látok, borzalmas. Teljesen összetört, mióta megtudta, hogy menyasszonya még egyszer sem volt bent, és még csak arra sem tud hivatkozni, hogy nem tudott a dologról. Én több SMS-t is küldtem neki, hívtam számtalanszor, de nem vette fel. Meg amúgy is! Egy idő után azért feltűnhetne neki, hogy a pasija eltűnt! Nem?!
- Értem - bólint - Harry?
- A fiúkkal elvitték Benji-t a vidámparkba.
- Oh, az újba?
- Igen.
- Kár - mered maga elé - Én is el akartam őt vinni.
- Elviheted, hiszen lesz rá elég időd! - mosolygok rá halványan.
- Annyira sajnálom, hogy ilyen hitvány apátok voltam - szorítja meg kezemet - Jobbat érdemelnétek!
- Ez nem igaz! Tény hogy anya halála után összeomlottál, de könyörgöm, létezik egyáltalán olyan ember aki nem így tett volna? Nálad jobb apát nem kaphattunk volna! Hiába hanyagoltál el minket, akkor is az apánk vagy és szeretünk! - mondom, majd átölelem.
- Köszönöm - szipogja - Szeretlek kincsem!
Megható pillanatunkat az ajtó nyitódása szakította félbe, majd barátom arca jelent meg. Harry biztatóan mosolyog, majd belép. Az ajtót becsukja maga mögött, majd mellém ül és magához ölel.
- Jó napot! - biccent egyet apának, aki csak mosolyogva néz minket.
- Nem is kívánhatnék jobb társat az én egyetlen lányomnak!

7. Fejezet: Apa!

Sziasztoook!

Íme itt az új rész! KOMIKAAT KÉÉÉREEK!
És emellet boldog szülinapot a mi Hazzánknak! Imádunk téged!

2014. szeptember 27.

Holland Roden

Harry hangja keményen csattan a lány arcáról pedig egy pillanat alatt tűnik el a mosoly. Olyan ismerős nekem. Taylor...Hm...Megvan! Hiszen ez Taylor Swift! Harry exe. De mit keres ő itt? Én úgy tudom már hónapok óta nincsenek együtt.
- Ő a barátnőd? - ránt vissza a valóságba Taylor lenéző hangja - Komolyan képes voltál lecserélni engem - mutat végig magán - erre a lotyóra?! Nézz már rá, könyörgöm. Még csak szépnek sem lehet nevezni. Úgy néz ki, mint...
- Elég! - fojtja belé a szót Harry, majd karját védelmezően fonja körém. Taylor tekintete gyilkosan tapad rám, s tudom, ha szemmel ölni lehetne, én már rég nem élnék - Ő a leggyönyörűbb lány a földön! Ne haragudj Taylor, de én már meguntam a te mű testrészeidet. Mennyit is fizettél a nagyobb mellekért? 500 font? - Taylor arca vörösödni kezd a dühtől és tudtam, közel áll ahhoz a ponthoz, hogy keze Harry arcán csattanjon - Tűnj el innen és hagyj engem békén! - mondja Harry unottan, majd rávágja az ajtót a dühtől vörösödő Taylor-ra.
- Ez azért durva volt - szólalok meg - Nem kellett volna ezt mondanod neki!
- Te most komolyan őt véded?! - húzza fel hitetlenül szemöldökeit - Épp az előbb hordott le téged mindennek és te ezek után engem csesztetsz amiért megvédtem magunkat?!
- Nem csesztetlek, de lehettél volna finomabb is! Miért kellett pont a gyenge pontjába ütnöd?!
Fogalmam sincs miért védem őt. Hiszen azt sem tudom milyen is ő valójában. Emellett épp az előbb hívott engem lotyónak, erre én itt védem. De valamiért fáj hogy Hazz ennyire megbántotta őt. Hisz' finoman is közölhette volna vele a tényt, miszerint már nem szereti. Nem azt kellet volna mondania hogy " Ő a barátnőm" mikor még csak nem is igaz! Vagy rémlik valakinek hogy megkérdezett engem?! Nem hinném.
- Te nem tudod mit tett velem! - kiáltja, mire én csak megszeppenve lépek hátrébb - Kihasznált! Csak a pénzem kellett neki, miközben más pasikkal enyelgett! Egy évig rángatott engem az orromnál fogva! Érted ezt?! Egy évig! Elszakított a fiúktól is! Olyanokat mesélt be nekem róluk, amik miatt megutáltam őket! De mindemellett a legborzasztóbb mégis az, hogy ő tehet arról, hogy menedzser lettem! Mikor panaszkodtam neki, hogy fáj a torkom, csak tovább biztatott és könyörgött hogy énekeljek neki! És láss csodát! Másnapra nem tudtam többet énekelni! - kiáltja torka szakadtából, de a végére elhal a hangja. Nyilván fáj neki.
Megszeppenve nézek farkasszemet a rideg valósággal, miszerint épp most védtem ki azt a nőt, aki miatt tönkre ment életem szerelmének az élete. Miatta úszott el az álma. Miatta tört össze több millió lány szíve. És miatta tört össze Harry.
- Sajnálom - szólalok meg - Nem tudtam róla. Ha tudtam volna, eszembe sem jutott volna kivédeni őt! - motyogom, majd már fordulnék a dzsekim felé, hogy felvegyem, majd haza menjek, mikor egy kéz ránt magához, s én szembe kerülök Harry-vel.
- Ne haragudj! - leheli - Nem akartam kiabálni, csak féltem, hogy Taylor hülyeségei miatt elveszítelek! Nem haragszom rád, hisz' nem tudhattad. Kérlek, bocsáss meg nekem - súgja, s karjai szorosabban kezdik ölelni derekamat.
- Nem haragszom - ölelem át én is - Jogosan akadtál ki. Én is ezt tettem volna - mondom, majd egy puszit nyomok arcára.
- Gyere- húz vissza a nappaliba, levágja magát a kanapéra, majd mikor én is leülnék, egy laza mozdulattal ránt az ölébe, majd a nyakamat kezdi csókjaival behinteni - Megőrjít az illatod! - morogja, majd fogaival lágyan belekap a bőrömbe, mire felkuncogok, majd hajába túrok.
- Nem kéne már indulnunk? - töröm me a csendet.
- Nem! A fiúk beleegyeztek, hogy itt tölthessük az estét - mondja - Szóval, azt az időt míg itt vagyunk, kellemesen kéne eltölteni - jelenik meg arcán perverz vigyora, mire én csak a vállába ütök.
- Ácsi! Mi még mindig csak barátok vagyunk, és én nem óhajtok barátság extrákkal féle kapcsolatot létesíteni senkivel - mondom, majd mikor felállnék az öléből, ő visszaránt és szembe fordít magával, így már lovaglóülésben foglalok helyet.
- Ezen könnyen lehet változtatni - mondja - Holland Roden! Megtisztelnél azzal, hogy a barátnőm leszel? - kérdi mire én csak bólintok, az ő ajkai pedig lecsapnak az enyéimre. Nyelvét gyorsan dugja át számba, majd kezd táncba az enyémmel.
- Mit mondunk a fiúknak? - válok el tőle - Na és Paul?
- Az igazat! - vágja rá gondolkodás nélkül - Hogy hivatalosan is a barátnőm vagy, amit a következő interjún fogunk bejelenteni!


***

2014. szeptember 31.

- Üdvözlök minden kedves nézőt! - csendül fel a műsorvezető, Nina hangja - Mai vendégem a One Direction! - kiáltja, majd visszaül a neki szánt fotelbe, mi pedig felbattyogunk és a kanapéra ülünk. Zayn, Liam, Louis, Niall, én és Harry. Igen Harry. Mivel most fogjuk bejelenteni a kapcsolatunkat, itt kell lennie.
- Sziasztok fiúk és Holland!
- Szia - köszönünk mind, majd várjuk az első kérdést.
- Nos - kezdi - Úgy hallom hamarosan megkezditek a koncertezést ez igaz?
- Igen - bólint Zayn - Először csak itt Londonban, majd később más országokba is ellátogatunk, de csak is Európában.
- Igyekszünk lassítani egy kicsit, hisz' ez az egész felhajtás még nagyon új a mi kis hugicánknak - nevet Louis, mire én nevetve hajolok át Niall felett és a vállába bokszolok - Áu!
- Utána turnézni indultok majd?
- Elméletileg igen - válaszol Liam.
- Na akkor most térjünk át egy másik témára - mosolyodik el sejtelmesen Nina - Niall! Van esetleg barátnőd?
- Nem - mondja a szőkeség - Jelenleg a szinglik táborát erősítem.
- Értem. Biztos rossz lehet egyedül.
- Igazából nem - rázza meg a fejét Niall - Előbb vagy utóbb meg fogom találni azt a lányt, aki majd bearanyozza a napjaimat. Aki miatt minden reggelem tökéletes lesz. Aki elfogad majd olyannak, amilyen vagyok!
- Ejha! - bólint elismerően Nina - Bölcs szavak ezek Niall. Na és ti fiúk - néz Liam-re és Zayn-re - Nálatok minden rendben?
- Igen - bólint Zayn - Perrie-vel már nem is lehetne tökéletesebb a kapcsolatunk,
- Nálunk is ugyanez a helyzet - kezdi Liam - Dani-vel nem is lehetne erősebb a szerelmünk.
- Harry! - néz rá Nina a göndörkére. Jaj ne! Mi jövünk - Nagyon csendben vagy. Netán elcsavarta valaki a fejedet?
- Hát - túr zavartan a hajába Hazz - Van itt valaki, aki felkavart körülöttem mindent.
- Szóval, szerelmes vagy?
- Igen - most fogok elájulni - Határozottan igen - kész végem van!
- És szabad tudnunk ki ő?
- Nos. Gyönyörű, kedves, megértő. Van egy öccse, aki vele és a barátaival él. Eszméletlen hangja van és épp mellettem ül - mondja, majd egyik karját körém fonja - A barátnőm pedig Holland Roden!
- Hoppá! Na erre azért nem számítottam! Mióta vagytok együtt?
- Négy napja - felelem mosolyogva ám arcom rákvörös.
- Az még nem olyan hosszú idő, és sajna tartok attól, hogy egy hét múlva már a szakításotokon fognak csámcsogni az emberek - húzza el a száját.
Harry izmai hirtelen feszültek meg, s bevallom nekem is nagy erőfeszítésbe telt visszafogni magam. Mégis mit képzel ez a nő?! Mi jogon mond ilyet?! Egyáltalán hogy van hozzá bátorsága?!
- Szerintem viszont tovább fogják bírni mint egy hét! - vág vissza csípősen Louis - Sőt! Már előre látom amint Harry Holla előtt térdel és épp megkéri a kezét!
Nina feje vörösödni kezd, én pedig megértem, hogy mi a baja. Tetszik neki Harry! Hát persze! Hisz' kinek ne tetszene?! Minden nő akinek van egy kis esze ráhajtana. És szerintem ő is ezt tervezte, csak mi - pontosabban én - keresztül húztuk a számításait.
- Értem - nyögi ki nehezen - Nos ennyi lett volna a mai adás! További szép napot mindenkinek! - mondja, majd a kamerák leállnak, Nina pedig megindul felénk - Tönkre vágtátok a műsoromat!
- Mi vágtuk tönkre? - szakad el Harry-nél a cérna, én pedig nem vagyok hajlandó visszafogni őt - Te voltál aki arcátlanul beszólogatott nekünk, mi pedig csak megvédtük a becsületünket! Nem engedem hogy a kapcsolatom tartósságán csámcsogj! Se te, se senki más! - s ez a végszó. Harry karon ragad majd az épületből kihúzva a kocsihoz vezet. Mindannyian beszállunk, néma csöndben. Senki nem szól.
- Nyugodj meg, kérlek - simítok végig Hazz arcán hazafelé tartva - Nyugalom! Itt vagyok!
- Jól vagyok - sóhajt, majd hozzám bújik. Arcát nyakamba temeti, míg kezeit derekam köré fonja - Olyan jó hogy vagy nekem!
- Hasonló a véleményem - mosolyodom el, majd tovább simogatom kusza fürtjeit és hátát. Érzem, hogy izmai ellazulnak lágy kényeztetésemre, s ez így is marad, míg haza nem érünk. Nyűgösen kiszállunk az autóból, majd mindenki bemegy a házba. A nappalit vesszük célba, majd letelepszünk rá. Benji az ölembe ül, mire Harry felkiált:
- Hé! El onnan! Az az ÉN helyem!
- Nem - nyújtja ki rá a nyelvét Benji - Ez az én helyem volt mindig is!
- Ebben sajna neki van igaza - húzom el a számat. Harry szemei kikerekednek, majd karjait durcásan keresztbe fonja mellkasa előtt és felcaplat a szobájába - Most komolyan megsértődött?
- Úgy néz ki igen - mereng el Niall - Menj, addig én elleszek az öcsikénkel - vigyorodik el, majd már ki is kapja Benji-t a kezemből.
- Oké - motyogom, majd Harry után megyek - Bejöhetek? - nyitok be s látom hogy az ágyán fekszik és a plafont bámulja.
- Gyere!
Belépek s az ajtót becsukom magam után. Odalépek az ágyához, majd leülök. Nem szólunk semmit, csak várjuk csendben, hátha a másik belekezd. Én rá várok, ő pedig rám. Végül én töröm meg a csendet, mely már kezd idegtépő lenni.
- Miért jöttél fel? - hangom szinte csak suttogás - Ennyire zavart, hogy Benji az ölembe ült? - vonom fel a szemöldököm - Már pedig, ha velem akarsz lenni, akkor sajna el kell fogadnod, hogy ő az öcsém és neki is meg kell...
- Nincs semmi bajom Benji-vel - szakít félbe, miközben felül, így arcunk szinte egy magasságban van.
- Akkor?
- Imádom őt úgy ahogy téged. Fogalmam sincs mi ütött belém lent. Egyszerűen csak eszembe jutottak Nina szavai és féltem hogy igaza lesz - hajtja le a fejét. Közelebb ülök hozzá, majd felemelem a fejét, és kényszerítem hogy a szemembe nézzen.
- Nem fog megtörténni! Sosem hagynálak el! - mondom, majd ajkaimat övéire tapasztom. Kezeimet nyaka köré fonom, míg ő kezei a derekamon pihennek, majd hirtelen felemel és az ölébe ültet. Csókunk hevesebb és hevesebb lesz, s keze fenekemre csúszik. Halk sóhaj szökik ki ajkaim közül, mikor megmarkolja, majd ajkaival nyakamat kezdi kényeztetni.
- Kívánlak - motyogja ám a kényeztetést nem hagyja abba - Mocskosul felizgattál te nő! - morogja, majd hátradől az ágyon, így én rajta fekszem. Kezei betévednek pólóm alá, majd csupasz bőrömet kezdi el simogatni.
- Állj! - szakítom meg a csókunkat, leszállok róla, s ezzel egy időben nyitódik az ajtó.
- Holland! - ölel át sírva az öcsém - Meghalt!
- Ki? - nézek rá értetlenül.
- Apa!