8. Fejezet: Ő azt akarja, hogy élj!

Sziasztok bogyók!

Íme az újabb rész, ami egy kicsit - na jó nagyon - szomorúra sikerült...A következő talán vidámabb lesz, de nem ígérek semmit :)

Jó olvasást!

2014. szeptember 30.

Holland Roden

Üresség. Jelenleg ez az egy érzés uralja a lelkemet. Három napja dekkolunk az öcsémmel itt, a Budapesti kórház folyosóján. Miután Benji sírva rontott be Harry szobájába, és tudtam meg a hírt, miszerint ebből a kórházból hívták, hogy elmondják, apa balesetet szenvedett, egyből repülőre ültünk és négy óra múlva már itt ültünk. Mire nem jó, a magángép.
Mint kiderült, apu karambolozott egy másik személygépkocsival, s amíg a másik sofőr pár karcolással megúszta, addig ő az életéért küzd. Életveszélyes sérülésekkel hozták, s még mindig nem stabil az állapota. Hogy miért nem? Mert a vizsgálatok során kiderült valami. Apa rákos. Méghozzá tüdőrákos. Állítólag a nagyi is ugyanebben a rákban halt meg, így  örökölhette apa. Épp ezért végeznek el rajtam és Benji-n is egy rakat vizsgálatot, csak hogy kiderüljön, mi is örököltük-e. Tehát most eléggé súlyos az állapota, s hiába sikerült a műtét, a rák folyamatosan gyengíti a szervezetét. Az orvosok még egy hetet adnak neki. Egy hét és vége. Őt is elveszítjük. Úgy ahogy anyát. S tudjátok mi a vicces ebben az egészben?! Az hogy amíg a banda többi tagja és Paul (!!) itt van, így hogy nem is ismerik az apámat, addig Barbara még a füle botját sem mozdítja, pedig apa menyasszonya! És nincs itt! Pont most, mikor a leginkább szüksége lenne rá apunak. Eddig is tudtam, hogy valami nem oké a csajjal, de most már biztos. Az tuti, hogy nem a pénz miatt van vele, mivel apa nem éppen gazdag. Hogy is lehetne az, ha majdnem egy évig én tartottam el őt! De akkor miért van apával? Nem értem én ezt a nőt.
- Hé - ül le mellém Liam, s megszorítja a kezemet. Képtelen vagyok rá nézni, így fojtatja - Jól vagy?
- Most komolyan, Liam? - nézek rá - Már hogy a francba lennék jól?! - kiáltom, s csak akkor veszem észre magamat, mikor a fiúk elhallgatnak, s Liam ijedten néz rám - Ne haragudj - súgom, majd megölelem. Arcomat mellkasába fúrom. Karjaimmal erősen szorítom magamhoz, míg ő csak nyugtatóan simogatja a hátamat. Jól esik a közelsége. Megnyugtat. Félre ne értsetek, nem tetszik nekem Liam, csak bátyámként szeretem! És mindig is Harry-t fogom szeretni.

Nem tudom meddig ültünk így, de igazából nem is érdekelt. Jól esett, Liam közelsége, így eszem ágában sem volt megszakítani ölelésünket. Volt időm gondolkozni. Mindenen. Az életemen, az öcsémen, az apámon, Barbarán és Harry-n.
Biztosra veszem, hogy már az összes újság azzal van vele, hogy a One Direction Magyarországon tartózkodik egy kórházban, mivel Holland Roden apja rákos. Oh és nagy a valószínűsége hogy ő maga is az. Kész címlapsztori. Fergeteges.
- Miss Roden ön jön - ránt vissza a valóságba Dr. Roberts - Az öccse tünetmentes - mosolyodik el halványan, mire egy hatalmas kő esik le a szívemről. Legalább ő jól van!
- Megyek - válaszolom, s a fiúk összeráncolt szemöldökkel néznek rám. Jah, igen magyarul beszéltem - Benji tünetmentes, most én jövök - foglalom össze a tényeket, majd az orvos után megyek.

Harry Styles

Bosszantó dolog, hogy nem tudok tenni semmit sem annak érdekében, hogy felvidítsam. Hogy érezze, nincs egyedül ebben a szaros világban. Hogy tudja, mi mindannyian mellette állunk akármi is lesz. Reménykedem benne, hogy ő is tünetmentes, és akkor nem lesz még több gondja. Így hogy az apja haldoklik, a tudat, hogy rákos felemésztené őt, és bármennyire is erős a lelke, nem bírná. Hiába érnek ide a Teen Wolf-os barátai perceken belül, nem tudják majd jobb kedvre deríteni. Liam szerint már azzal is segítek, hogy vele vagyok. Nem muszáj felvidítani, sőt, nem is szabad, mivel hamarosan elveszíti az édesapját. Hagynom kell őt megnyugodni, addig pedig csak éreztessem vele a jelenlétem. Piszok nehéz. Hiába nem az én szerettem van most itt, átérzem a helyzetét. Tudom, min megy keresztül. Tudom, hogy szörnyen fáj neki, de erősnek kell mutatnia magát az öccse miatt. Benji már így is teljesen kikészült a tudattól, miszerint alig egy hét múlva már csak a nővére lesz neki. Szegény kölyök. Mindenkit elveszített. Nincs más rokona, csakis Holland. Szívszorító látni, ahogy sír, ahogy próbálja összeszedni magát, hogy ne okozzon fájdalmat a nővérének.
- Jól vagy haver? - ül le mellém Niall. Felnézek rá, majd válaszolok.
- Nem igazán. - sóhajtom - Félek mi áll majd az eredményeiben.
- Nyugalom - dobja át karját a vállamon - Holland erős lány. Hidd el! Úgy fog kijönni azon az ajtón, hogy semmi baja sincsen!
Ebben a pillanatban nyílik is az ajtó, s Holland lép ki rajta. Egyből felpattanok, s felé veszem az irányt. Rögtön karjaimba zárom, majd halkan rákérdezek.
- Mi az eredmény?
- Azt mondta - hangja erőtlen, ebből sejtem, hogy nem valami jó hírt hozott - Az orvos azt mondta, hogy meg van bennem a hajlam, hogy elkapjam. Még nem vagyok rákos, de bármikor kijöhetnek a tünetek. Így beszél a londoni barátjával, aki szintén orvos, hogy kezeljen engem. Felír nekem egy gyógyszert, amit szednem kell, kivizsgálásokra kell járjak legalább havonta egyszer, s emellett kerülnöm kell az alkoholt, cigarettát, drogokat és egyéb tudatmódosítószereket  - mondja, s érzem itt a vég. Mi az, hogy hajlamos arra hogy elkapja?! Ha turnéra megyünk akkor kurvára nem tud majd orvoshoz járni kivizsgálásokra! Mit csinálunk majd? Cipeljük mindenhová majd az orvost meg a kis laboratóriumát?!
A többiek is ugyanúgy elképedtek, mint én, s talán Zayn-nel ugyanarra is gondolunk.
- De, ha turnéra megyünk?
- A londoni dokinak rengeteg ismerőse van - magyarázza barátnőm - El fogja tudni intézni, hogy az adott városban valaki kivizsgáljon engem. Ez a legkisebb problémám jelenleg. Tulajdonképpen - gondolkozik el egy pillanatra - Nem is lenne baj, ha kijönne rajtam. Legalább vége lenne a szenvedéseimnek!
- Meg vagy te húzatva?! - kiált rá Louis, mire mindenki meglepődik - Ránk nem gondolsz?! Szerinted, ha meghalsz mi mit csinálunk?! És ezt nem a banda miatt mondom, hanem mert a testvérünk vagy! Érted?! Ha te meghalnál, abba mi beleőrülnénk! Na és az öcséd?! Benji-vel mi lenne?! Szerinted el tudná viselni még egy családtagjának az elvesztését?! Na és Harry?! Az isten szerelmére, végre együtt vagytok, erre te már a halálba menekülnél! Lehet, hogy most nehéz neked, sőt biztos az, de akkor sem teheted ezt! Nem zuhanhatsz magadba és tudod miért nem?! Miattunk, Harry miatt, az öcséd miatt, a rajongók miatt, magad miatt és legfőképp az apád miatt! Ő azt akarja, hogy élj! Hogy boldog légy! Hogy vigyázz Benji-re és élj teljes életet! De hogy akarod ezt majd teljesíteni, ha most összeomlassz?! Térj már észhez végre! - kiabálja. Mindenki megszeppenve nézi az ideges, kipirult arcú Louis-t. Senki nem érti mi volt ez, ám Holly feláll, majd Lou elé lépve öleli meg őt.
- Igazad van - súgja, majd kitör belőle a zokogás.

2014. október 2.

Holland Roden

- Komolyan nem volt itt még egyszer sem? - kérdezi meg már vagy hatodjára apa, hogy tudok-e valamit az ő egyetlen szerelméről. Igen apa felébredt, s ennek hála már az orvosok is jobban állnak hozzá a dologhoz. Az eddig megjósolt egy hétből kettő lett, s már a kemoterápiákat is elkezdték. Szörnyű őt így látni.
A fiúkkal mind apuékhoz "költöztünk". Paul meg a többi testőr egy szállodába költöztek. Harry-vel természetesen az én régi szobámba cuccoltunk. Niall Benji szobájában tengeti napjait Benji-vel együtt. Liam, Zayn és Louis pedig a vendégszobát foglalták el. Apuhoz persze minden nap bekísérnek minket, de általában én és Harry maradunk sokáig. Igen, Harry-t bemutattam apának, s meglepően jól kezelték a dolgot. Apu kedveli Harry-t s ez fordítva is igaz. Szerencsére.
S hogy mi van Barbarával? Őszintén, fogalmam sincs. Egyszerűen csak felszívódott. 
- Igen - bólintok - Komolyan.
A csalódottság amit a szemében látok, borzalmas. Teljesen összetört, mióta megtudta, hogy menyasszonya még egyszer sem volt bent, és még csak arra sem tud hivatkozni, hogy nem tudott a dologról. Én több SMS-t is küldtem neki, hívtam számtalanszor, de nem vette fel. Meg amúgy is! Egy idő után azért feltűnhetne neki, hogy a pasija eltűnt! Nem?!
- Értem - bólint - Harry?
- A fiúkkal elvitték Benji-t a vidámparkba.
- Oh, az újba?
- Igen.
- Kár - mered maga elé - Én is el akartam őt vinni.
- Elviheted, hiszen lesz rá elég időd! - mosolygok rá halványan.
- Annyira sajnálom, hogy ilyen hitvány apátok voltam - szorítja meg kezemet - Jobbat érdemelnétek!
- Ez nem igaz! Tény hogy anya halála után összeomlottál, de könyörgöm, létezik egyáltalán olyan ember aki nem így tett volna? Nálad jobb apát nem kaphattunk volna! Hiába hanyagoltál el minket, akkor is az apánk vagy és szeretünk! - mondom, majd átölelem.
- Köszönöm - szipogja - Szeretlek kincsem!
Megható pillanatunkat az ajtó nyitódása szakította félbe, majd barátom arca jelent meg. Harry biztatóan mosolyog, majd belép. Az ajtót becsukja maga mögött, majd mellém ül és magához ölel.
- Jó napot! - biccent egyet apának, aki csak mosolyogva néz minket.
- Nem is kívánhatnék jobb társat az én egyetlen lányomnak!