2015. augusztus 4., kedd

Epilógus + köszönetnyilvánítás

Sziasztok!
15.életévem alkalmából, itt is lenne az utolsó rész. Búcsúzom Holland-tól, Harry-től, a fiúktól és a többi szereplőtől egyaránt. Szerettem írni ezt a történetet, és köszönöm nektek, hogy velem tartottatok! Kérlek, komizzatok, legalább az utolsó fejezethez!
Hálás köszönet mindenért!
Az új blogom: ITT

2020. augusztus 8.
Holland Roden

- Én esküszöm, ha ezt túlélem, kiheréllek! - sziszegem, miközben pólójánál fogva rántom magamhoz Harry-t. 
- Persze édesem, de most próbálj megnyugodni! - nyögi Harry, mire csak felkiáltok a fájdalomtól.
Gondolom, elég egyértelmű hogy éppen a nagy Harry szexisten Styles gyerekeit próbálom kinyomni magamból. Igen, ikrek. Darcy és Derek Styles. 
Harry-vel két éve vagyunk házasok és boldogabbak nem is lehetnénk. Közös házunk van London külvárosában, és nem meglepő módon a másik négy fiú alkotja a szomszédságot. A banda immáron négy tagú, de már csak Angliában, maximum Írországban koncerteznek, és nincsenek turnék. Zayn, szólókarreiben folytatta, de a barátságuk még mindig töretlen. Eleanor és Louis, immáron három gyerek büszke szülei, Megan, Jason és Tracy. Niall végül megtalálta a boldogságot egy ír lány, Stephanie mellett, akivel meg is van már első közös babájuk, Mark. Liam és Sophia, jelenleg Las Vegas-ban süttetik a hasukat két gyerekük, Amy és Kira mellett. A Zerrie páros sem maradt ki a jóból, mivel van egy kisfiúk, Drake, és nem terveznek többet. 
Az apám, mondhatni boldog, mivel új barátnője van. Benji is becsajozott, noha nem tervez vele hosszútávra. Mikor megtudták, hogy ismét Harry-vel vagyok, nem repestek az örömtől, de az esküvőre már elfogadták a dolgot...
A mai napig forgatások százán veszek részt, hála a Teen Wolf-nak. Crys és Daniel boldogok, és hamarosan házasok lesznek. Jó Crys-t boldognak látni. 
Harry szülei szó szerint ugráltak örömükben, mikor Hazz bemutatott nekik. Állításuk szerint, ha Harry nem kapott volna vissza, saját kezükkel fojtották volna meg. Vicces lett volna, pláne a cikk ami "Saját anyja vetett véget a sztár életének" címmel született volna.
- Nyugodjak meg? - kiáltom, mire összerezzen - Hogy a francba várod ezt tőlem, mikor éppen a TE gyerekeidet próbálom kinyomni?! 
- Édesem...
- Ne édesemezz nekem, mert még a végén itt és most heréllek ki! - szakítom félbe, majd hatalmasat szorítok a kezén.
- Nyomjon kérem - szólal meg az orvos, én pedig teljesítem a kérését. Sikítok, mert érzem ahogy megindul az egyik baba, s emiatt fáj mindenem.
- Ügyes vagy szerelmem - suttogja Hazz a fülembe - Így tovább!

***4 év múlva***


- Megjöttem! - hallom meg férjem kiáltását, majd a bejárati ajtó csapódását. Darcy és Derek fejvesztve rohannak apjukhoz, aki jelenleg egy hétig volt távol tőlünk. Hála az égnek hazajött, mivel én már majd megőrültem ezzel a két csibésszel. Hol Darcy nyavalyog, mert Derek letépte a babájának fejét; hol pedig drága kisfiam sír húgának bosszújától, mely azon alapszik hogy az összes autót eldugta. Ez ment egész héten, én pedig már a hajamat téptem. Azt hittem majd rám ütnek, és nyugodt természetűek lesznek, de nem...persze hogy Hazz hiperaktív génjeit örökölték. Karma.
- Apa, apa! - hallom lányom kacaját-vagy inkább sikolyát?- miközben megtörlöm a kezemet, s átmegyek a nappaliba - Ne csikizz!
 - De! - kiáltja lelkesen kisfiam - Csináld még!
- Elég legyen gyerekek! - tapsolok párat, hogy rám figyeljenek - Derek, menj moss kezet vacsora előtt! - lehajtott fejjel, de teljesíti amit mondtam - Darcy! Hagyd apát pihenni, és menj kezet mosni! - ez is teljesül - Te pedig gyere és csókolj meg! - mondom szigorúan, mire azonnal előttem terem, és kezeit derekam köré fonja.
- Örömmel hölgyem! - s ajkait enyéimre tapasztja. Kezemmel hajába túrok, az ő keze pedig derekamat markolássza. Nyelve táncba hívja enyémet, mely örömmel válaszol a kérésre. Percekig állunk így, s csak faljuk egymás ajkait.
- Úgy hiányoztál - lihegem, majd ismét egybeforrnak ajkaink.
- Te is nekem Édes - súgja, majd egy utolsó puszi kíséretében elválunk végre egymástól. Kézen fogva megyünk be az étkezőbe, majd Hazz helyet is foglal. Csöppségeink is megjelennek - minő meglepetés ismét civakodva - majd ők is leülnek. Behozom vacsoránkat, majd enni kezdünk. Harry lelkesen mesél gyerekeinek a koncertről, a rajongókról illetve a piszok jó csajokról is, ám hamar be is fejezi élménybeszámolójának ezen részét, miután szoros barátságot kötött a lábam férfiúi büszkeségével....ha értitek mire célzom.
Vacsora után, nehezen, de sikerül ágyba dugnunk a két rosszcsontot. Most épp a kanapén terpeszkedünk, egymásba gabalyodva, miközben egy koncertfelvételt nézünk. Egyik kezével átkarol, és úgy simogatja karomat, míg másikkal a távirányítót nyomkodja. 
- Hazz - szólalok meg halkan, remélve hogy meghallja - El kell mondanom valamit - mondom, mire rám emeli pillantását. Sok mindenre fény derült egy hét alatt. Többek között, hogy ismét terhes vagyok és ismét ikrek. Csodálom hogy nem vette észre a gömbölyödő hasamat.
- Mondjad édesem - zöld szemei várakozóan csillognak rám, mire nagy levegőt veszek majd belekezdek.
- Ne édesemezz nekem - idézem az első szülésem egyik fő mondatát, mire elmosolyodik - És komolyan el kellene gondolkodnom azon a herélésen, mert mostmár ideje volne, nem gondolod két ikerpár után? - Hazz szemei elkerekednek, míg az én ajkaimra hatalmas mosoly kúszik. 
- Terhes vagy? - bólintok - És ikrek? - ismét bólintok, mire üvöltve emel fel, majd rohan ki velem az utcára, hogy a gyerekek nyugodtan aludhassanak - Megint apa leszek! A feleségem ikreket vár! - kiáltja úgy hogy még én is befogom a fülemet.
- Harry köttesd el magad! - halljuk meg Louis kiáltását, mire mindketten felnevetünk. Harry egy csók kíséretében tesz le, ám a csók nem ér véget.
Boldog vagyok. Csodás munkám, barátaim vannak. Csodás szüleim. Csodás gyerekeim. És a világ legcsodálatosabb férje, akitől ismét gyerekeim lesznek. Kétségem sem lehet affelől, hogy az egész életem megváltozott, hála az új bandának... 


2015. július 31., péntek

20. Fejezet: Még 8 hónapig biztosan

Íme az új fejezet! Kérlek benneteket hogy KOMIZZATOK! Jövőhéten jön az epilógus, tehát a történet véget ér :/

2014. december 11.
Holland Roden


Izgatottan ülök a kanapén Crys-szel és Eleanor-ral, miközben eperturmixot szürcsölünk. A fiúk interjúja pár perc múlva kezdetét veszi, mi pedig tűkön ülve várjuk. Harry azt mondta, ma bejelenti, hogy ismét együtt vagyunk. Kíváncsi leszek a reakciókra. Vajon örülni fognak a rajongók, vagy engem is elhordanak majd mindennek? Netán semlegesek lesznek? Bírni fogom a kritikát?
- Kezdődik - visít Crys, miközben belemar felőle lévő kezembe, mire felszisszenek - Bocsi - süti le pillantását. Megrázom a fejem, majd mindannyiunk figyelme a TV-re terelődik.
A képernyőn megjelenik egy fiatal, szőke nő, mikrofonnal a kezében. Felkonferálja a műsort, majd a fiúkat, akik libasorban lépkednek a kamera elé. Leülnek a nekik szánt kanapéra, és kezdetét veszi az interjú.
- Sziasztok srácok - kezdi a nő, mire a fiúk egy 'Hello'-t mormolnak - Nem vágok rögtön a közepébe, így kezdjük a szokásossal. Úgy hallottam, pár hónap és újabb turné veszi kezdetét. Ez igaz?
- Így van - bólint Liam - Izgatottan várjuk az új turnét, hogy új helyekre juthassunk el és persze hogy még több rajongónkkal találkozhassunk - mosolyog a kamerába, és lefogadom, a rajongóik jelenleg levegőért kapkodnak.
- Várható esetleg új album?
- Tervbe van véve - veszi át a szót Louis - Szeretnénk még jó sok albumot, amennyit csak lehetséges!
- Tehát hosszú távra terveztek - bólint a nő - Úgy hallottam, új menedzseretek lesz. Ez igaz?
- Abszolút nem - rázza meg a fejét Niall - Paul-nál nincs jobb!
- Bizony - helyesel Zayn is.
- Akkor térjünk át másra. Louis! Mi újság Eleanor-ral?
- Minden rendben van. Jó sokáig együtt leszünk még, ám most egy ideig nem fog nyilvánosság elé kerülni - húzza el a száját - Vagy ha igen, akkor a rajongók sírógörcsöt kapnak.
- Hogy-hogy? És mégis mennyi ideig?
- Nos egészen pontosan - gondolkodik - Még 8 hónapig biztosan - vigyorodik el, én pedig lesápadok. Eleanor terhes?!
- Csak nem bővül a család?
- De - vigyorog Lou - Babánk lesz!
A nő kissé lesápad, majd vigyorogva gratulál. Ugyanezt tesszük mi is Crys-szel. Hihetetlen, hogy eddig titkolta. Hogy csinálta? Én lehet világgá kürtöltem volna. Annyira jó nekik. A kapcsolatuk tökéletes, és hamarosan megszületik szerelmük első gyümölcse. Csak irigykedni lehet rájuk.
- Liam? Zayn? Niall? Ti hogy álltok lányok terén?
- Mi Pezz-el nem is lehetnénk boldogabbak - mosolyog a fekete hajú srác - Jelenleg turnéznak, de minden nap beszélünk, és hamarosan meg is látogatom őt!
- Mi tökéletesen is szinglik vagyunk - von vállat Liam.
- De már várjuk a hercegnőnket - szól közbe Niall, mire mind felnevetnek, ahogy mi is. Nem is ő lenne. Egy napon megtalálja a megfelelő lányt, aki összerakhatja majd a két kezét egy ilyen sráccal az oldalán.
- Harry - néz rá a nő, mire gyomrom bukfencezik egyet - Mi van veled? Na és Holland?
- Jól vagyok köszönöm. És Holly is jól van. Jelenleg az interjút nézi, és tűkön ül, vajon elmondom-e, hogy ismét együtt vagyunk, s remélhetőleg ezúttal örökre szól a dolog - vigyorog pimaszul, én pedig gondolatban már háromszor kitekertem a nyakát.
- Tehát ismét együtt vagytok! -vigyorog a nő - Úgy tűnik a One Direction háznál minden jól alakul. A fiúk boldogok, tervezik a jövőjüket. Kell ennél több? - néz kérdően a kamerába - Köszönöm a figyelmüket! Holnap ugyanekkor találkozunk, ugyanitt, Rihannával! - mondja, s a műsor véget ér.
- Ez jó volt - vigyorog Crys - De sajna mennem kell - húzza el a száját - Nem akarom megvárakoztatni Daniel-t - mosolyog, majd elbúcsúzva tőlünk, lelép. Igen. Crys és Daniel igencsak egymásra találtak a forgatások alatt, s immár két hónapja vannak együtt. Boldogok és csak ez számít.
- Csajok! - halljuk meg Lou hangját mire felpattanunk, s az ajtóhoz futunk. Ott állnak mind. El Lou nyakába ugrik, míg én Harry-ébe. Kezei derekamat ölelik át, míg én nyakába csimpaszkodom.
- Szeretlek - suttogom fülébe, s még erősebben szorítom magamhoz.
- Én is téged Holly - nyom egy puszit fülembe, majd letesz, és követjük a többieket a nappaliba. Mi is helyet foglalunk a kanapén, majd hosszas beszélgetésbe kezdünk.

***

Valószínűleg elaludhattam, mivel arra kelek, hogy karok emelnek fel, és indulnak el velem. Hunyorogva nézek körül, s tekintetem találkozik Harry smaragdzöld pillantásával.
- Aludj nyugodtan szerelmem, csak felviszlek - mondja halkan, s folytatja utunkat. Belép a szobába, majd lábával becsukja az ajtót. Letesz az ágyra, majd leveszi a nadrágomat és a pólómat. Ezt követi a melltartóm, majd előveszi egyik pólóját és rám adja. Ő is levetkőzik, majd egy szál bokszerben bebújik mellém. A takarót magunkra húzza, majd egyik karját átdobja a derekamon.
- Jó éjt Holly - motyogja a hajamba.
- Jó éjt - motyogom, majd hagyom hogy az álom magával ragadjon....

2015. július 26., vasárnap

19. Fejezet: Holly!

Sziasztok! Íme az új rész, ami elég rövid lett, de a kövit igyekszem hamarabb hozni. Még egy rész+epilógus és vége a történetnek :(
KOMIZZATOK!!!!!!


2014.  december 10.
Holland Roden


Puha csókok a hajamban. Finom kezek simogatása a karomon és a hátamon; s egy lágy hang, mely biztosan életem szerelméhez tartozik.
- Kicsim - puszi - Ébresztő - újabb puszi - Holly! Itt vannak a fiúk és csak rád várnak!
Szemeim azonnal kipattannak. Kiugrom az ágyból, majd rohanok is Harry szekrényéhez. Kitúrok egy inget, majd fehérneműimet és egy itteni cicanadrágomat magamhoz véve rohanok a fürdőbe, ám belém hasít a felismerés, így megállok.
Ácsi. Ha Louis itt lenne, Harry nem tudott volna így kelteni! Hisz' Louis imád minket szívatni, így tuti hogy rám ugrott volna, ha másért nem is csak hogy Hazz-t megtréfálja.
- Te aljas! - fordulok hátra a hahotázó félisten felé, aki bokszerban terpeszkedik a pihe-puha ágyon. Karjait feje alatt tartja, lábai hosszan elnyúlnak a takaró puha anyagán. Arcán pimasz vigyor. Franc! Magam elé tartom a ruháimat, ám ettől ismét nevetni kezd. Pirulva slisszolok be a fürdőbe, majd letusolva, felöltözve és bosszúvággyal telve lépek ki a helyiségből.
Harry ugyanúgy fekszik, ahogy hagytam, annyi kivétellel hogy szemei csukva vannak. Mellkasa egyenletesen emelkedik fel, és le biztosítva engem arról, hogy az igazak álmát alussza. Nem is baj. Így legalább kellően megbüntethetem!
Lerohanok a konyhába, majd tejszínhabot kezdek keresni. Meg is találom a hűtőszekrény mélyében, felkapom, és visszamegyek a szobába. Hangtalanul felrázom és leveszem a kupakját. Megfogom Hazz kezét, tenyérrel felfelé fordítom, és telefújom tejszínhabbal. A tubust az éjjeliszekrényre teszem, majd felkapom a kulcstartómat, melyen egy szőrös plüss van. Lassan, lélegzetemet visszafojtva kezdem mozgatni Harry orránál a kis állatkát. Visszatartom nevetésemet mikor Harry nyöszörögni kezd, és tovább folytatom aljas tevékenykedésemet. Pár percig mozgatom, majd Hazz keze hirtelen lendül, és egyenesen az arcába nyomja a fehér habot. Felkiált és felül, míg én röhögve terülök el a padlón. Kezeimet hasamra teszem, megpróbálva csillapítani a szúró érzést, amelyet a nevetésnek köszönhetek.
- Holland! - kiáltja, én pedig egyre jobban nevetek - Ezt mégis miért csináltad?!
- Te-te kezdted! - nevetek - Én csak visszaadtam! - dőlök el ismét, hangosan nevetve. Harry rosszallóan megcsóválja a fejét, majd felállva a fürdő felé indul....vagyis indulna.
- Meg sem kérdezem mit tettél drága kicsi Holla! - hallom meg Louis hangját, mire arra nézek. A fiúk nevetve állnak ott és gyönyörködnek fantasztikus művemben. Louis próbálja tartani magát, ám nem sokáig megy neki így immár ő is velünk nevet.
- Nagyon vicces - durcázik Harry, majd most már tényleg a fürdőbe megy, hogy lemossa magáról bosszúm jeleit.

***

- Mikor jelentitek be a nagy hírt? - kérdi Liam, miközben belekortyol az üdítőjébe. A kanapén terpeszkedünk és épp arról beszélünk, hogyan tovább. Fogalmam sincs Harry mit tervez. Vajon elmondja a sajtó előtt, mit érez? Felvállal ismét? Vagy ezúttal inkább titokban tartja? Fogalmam sincs mit tervez, de bízom benne. Nehezen, de megbízom benne, hiszen ez az alapja egy kapcsolatnak, nem?
- A holnapi interjún gondoltam - vonja meg a vállát Hazz, miközben derekamat simogatja. Fellélegezve fordulok felé, és nyomok egy apró puszit arcára. Elmosolyodik, majd viszonozza tettemet.
- Elég a nyáladzásból! - szólal fel Louis.
- Te is ezt csinálod Eleanor-ral - vág vissza szerelmem, s az ölébe húz. Belepuszil a hajamba, mire kuncogok egy jót.
- Igen, de ő most nincs itt - kacsint Lou, mire felnevetek.
Órákon át beszélgetünk, nevetünk. Jól esik velük tölteni a napot, hiszen szörnyen hiányzott más ez. Harry-vel szerelmes perceket élünk át, s én csak remélni tudom, hogy ezúttal minden tökéletesen fog alakulni...

2015. július 14., kedd

18. Fejezet: Csináld már!

2014. december 9.
Holland Roden


Kilépve az utcára, megcsap a hideg, így összébb húzom magamon kabátomat. Körülnézek, ám nem látom az ismerős fürtöket. Átvert, fut át a gondolat az agyamon. Nekidőlök a falnak, karjaimat összefonom mellem alatt, és várok. Várok rá, hogy tudjam, nem vert át. Nem játszik velem, és szeretne velem lenni. De mit is képzelek? Hiszen hazudott nekem! Végig kihasznált, én meg észre sem vettem!
- Reméltem, hogy itt talállak - hallom meg a számomra oly kedves hangot, és egy pillanat múlva már előttem áll. Kezei kabátja zsebébe vannak bújtatva, arca kifürkészhetetlen.
- Halljam mit akarsz tőlem még - mondom hanyagul. Pedig érdekel, mit akar. Kíváncsi vagyok. Tudom, hogy nem szabadna, nem törődőmnek kellene lennem és elfelejtenem őt, ám képtelen vagyok rá. Egyszerűen nem tudom kiverni őt a fejemből, és ez megijeszt. Nem akarom ezt érezni! Nem akarok folyton utána vágyódni, a lehetetlenre. Hisz' ő sosem fog megváltozni! Mindig is csak a saját érdekeit nézte, miért változna ez meg miattam?
- Megmagyarázni - vonja meg a vállát - Mindent!
- Kezdheted, bár kétlem, hogy hihető magyarázatot tudnál adni - hangom sürgető, és lekezelő. Látom arcán a fájdalmat, ám egyáltalán nem érdekel.
- El akartam mondani! Mind el akartuk mondani, de Paul megtiltotta! Nem tehettem semmit sem! Ami pedig közöttünk történt, a kapcsolatunk....sosem játszottam meg magam. Valóban elcsavartad a fejemet, amiért meg is kaptam a magamét Paul-tól! Szeretlek Holly! Nem akarlak elveszíteni emiatt. Sajnálom, hogy nem erősködtem jobban azért, hogy elmondhassuk neked - hajtja le a fejét mondandója végén.
Ez végül is logikus. És hihető is. Paul-ból pedig kinézem, hogy megtiltotta nekik, ők pedig egyszer az életben szót fogadtak neki. Szeret. Szeret engem. És én is őt, bármennyire szeretném, ha nem így lenne. De így van, és elegem van ebből a helyzetből! Szeretném tudni, hogy ő az enyém, és senki nem veheti el tőlem.
Hirtelen felindulásból lépek felé egyet határozottan, majd ajkaimat övéire nyomom. Meglepődik, de azonnal visszacsókol. Nyelve megkapja a bejutást, s szenvedélyes táncba kezd az enyémmel. Kezeit derekam köré fonja, míg én nyakát karolom át. Nekinyom a falnak, s ha ez lehetséges, még szenvedélyesebben csókol. Felnyögök, mikor kezeivel fenekembe markol, és viszonzom is a gesztus, annyi különbséggel, hogy én haját tépem meg. Ő is nyög, majd áttér nyakam kényeztetésére.
- Harry - sóhajtom nevét, mire beleharap a nyakamba - Vissza kell mennünk!
- Dehogy kell - morogja, s a kényeztetést nem hagyja abba - Már szóltam mindenkinek, hogy lelépünk!
- És ha nem bocsátottam volna meg? - húzódok el tőle, és kérdően nézek rá.
- Tudtam, hogy nem tudsz ellenállni nekem - vonja meg a vállát, majd egy apró csókot lop tőlem - Gyere - ragadja meg kezemet, majd a kocsija felé kezd húzni. Követem őt, mosolyogva, boldogan.

***

- Gyere! - húz fel a lépcsőn Harry, s én követem őt. Belépünk szobájába, becsukja az ajtót, majd szemembe néz. Magához húz, s lecsap ajkaimra. Szenvedélyes csókunk közben finoman kezd el az ágy felé tolni, majd ledönt rá. Felettem támaszkodik, majd ajkaimról nyakamra tér át. Halkan sóhajtozok, majd kigombolom ingét, és lesimítom válláról. Ő is elkezd kihámozni ruhámból, és immáron fehérneműben terülök el alatta. Apró csókokkal hinti be bőröm, s testemet forroság árasztja el. Bőröm bizsereg, és ég, ahol hozzáér meleg kezével. Felnyöfök, mikor kezével eléri nőiességem középpontját, és simogatni kezdi. Másik kezével kikapcsolja melltartómat, és lehúzza karjaimon. Egyik mellemet szájával, míg a másikat kezével kezdi kényeztetni. Alul sem hagyja abba a simogatást, így nyögni kezdek. Lehúzza a bugyimat, elhajítja és hirtelen eltűnteti bennem egy ujját. Felnyögök, és még jobban szét teszem lábaimat. Csókot nyom számra, majd abba hagyja a kényeztetést. Kibújik nadrágjából, és bokszeréből és ismét felettem van.
- Szedsz gyógyszert? - liheg. Arca kissé izzadt, combomnál érzem merevedését.
- Igen - motyogom - Csináld már!
- Kis türelmetlen - mosolyog, majd hirtelen belém hatol. Felkiáltok élvezetemben, ő morog, és mozogni kezd. Először lassan, majd egyre hevesebbe lök. Köröket ír le csípőjével, s közben mocskos dolgokat súg a fülembe.
- Élvezed, ahogy benned vagyok? - lihegi - Ahogy hajszollak az orgazmus felé? Élvezz el nekem bébi! Gyerünk! Látni akarom, ahogy a csúcsra jutsz miattam és a nevemet nyögöd!
Ennyi kell. Robban bennem az orgazmus.
- Harry! - kiáltom, s mellkasom felemelkedik. Megérzem magamban örömnedvét, ő is felnyög, majd az orgazmusunk csillapodása után mellemet párnának használva rám hanyatlik. Mindketten kapkodjuk a levegőt. Arcomon hatalmas, fáradt mosoly terül el miközben haját simogatom. Boldog vagyok!

2015. július 3., péntek

17. fejezet: Legyél a hátsó bejáratnál tíz perc múlva!

Íme az új rész!
KOMIZZATOOK!!!!


2014. december 8.
Holland Roden


Vigyorogva - vagy inkább vicsorogva? - vonulok végig a vörös szőnyegen. Mellettem Dylan, míg mögöttünk a többi szereplő. A vakuk csak úgy kattognak, s nekem fogalmam sincs mikor hova nézzek. Belépünk a hatalmas épületbe, majd a nekünk kijelölt asztalhoz sétálunk. Elfoglaljuk helyünket, majd koccintunk az eddigi sikereinkre. Végig mosolygok, hála színészi képességeimnek, és beszélgetek mindenkivel. Jól érzem magam, önfeledten nevetek, és érzem, jó ötlet volt eljönni. Itt lenni azokkal akiket szeretek, bulizni, és megtudni melyikünk nyert díjat.
- Hölgyeim és Uraim - a színpad felé nézünk, ahol egy öltönyös pasi áll - Következzék az este első fellépője....a One Direction - lesápadok, és már épp felállnék, mikor Crystal megragadja a karomat.
- Maradsz - jelenti ki ellentmondást nem tűrve, én pedig beleegyezően bólintok. Lehuppanok a helyemre, s várom az este végét, hiába tudom, hogy az még rohadt messze van.
- Ezt a dalt életem szerelmének küldöm - hallom meg az Ő hangját. Felnézek, s valóban ott állnak mindannyian. Harry a szemembe nézve áll, s ekkor felcsendülnek a You and I első akkordjai. Könnyeim folyni kezdenek, mikor ő énekel. Szemei fogva tartanak, így esélyem sincs elmenekülni. Bár nem is akarok. Teljesen elvesztem smaragd szemeiben, és innen nincs kiút.
A dalnak vége, meghajolnak, majd elhagyják a színpadot. Felállok, majd egy 'Elnézést' elmormolva rohanok ki a teremből, egyenesen a mosdókhoz. Befutok a nőibe, majd a csapra támaszkodok. Belenézve a tükörbe ismét egy megtört lányt látok. Bevizezem a kezemet, majd kicsit megpaskolom az arcomat. Megtörlöm a kezemet, majd lassan elhagyom a mellékhelyiséget. A folyosón sétálva lépteket hallok magam mögött, ám nem érdekel. Biztosan valaki most igyekszik vissza a díjátadóra. Tovább sétálok, ám egyszerre valaki megfogja a karomat, s a falnak taszít. Sikítani sincs időm, mivel ajkak landolnak az enyéimen, s heves mozgásba kezdenek.
Harry! Jövök rá támadóm kilétére, s azonnal visszacsókolok, pedig tudom hogy nem helyes. Kezei derekamat markolják, míg én ingét tépem.Nyelve bejutást kér, amit örömmel adok meg, s nyelveink heves táncba kezdenek. Levegőhiány miatt elválunk, ám fél perc múlva már ismét egymás ajkait faljuk.
- Nem kellene - motyogom bele a csókba, miközben már igencsak hosszú haját dúrom.
- Kit izgat? - kérdez vissza, majd belemarkol a fenekembe. Felnyögök, s akaratlanul is hozzásimulok ágyékához, mely már igencsak megtelt vérrel. Ő is felnyög, s még jobban hozzám simul.
- Harry - nyögöm, mikor ajkaival nyakamat kezdi kényeztetni.
- Mondd édes - mély hangja miatt kiráz a hideg, s meg kell erőltetnem magamat ahhoz hogy beszélni tudjak.
- Ki ne merd szívni a nyakamat! - nyögöm ki ezt az egy mondatot igen csak nehézkesen.
- Miért? Legalább tudnák hogy az enyém vagy! - húzódik el, s ajkain szórakozott mosoly ül.
Ennyi kell. A köd elszáll, az elmém kitisztul és ellököm magamtól. Rohanva indulok el vissza a terembe, ám elkapja csuklómat.
- Eressz - rántom ki kezemet övéből, s belépek a terembe. Lehajtott fejjel megyek vissza az asztalunkhoz, s ülök le.
Miért csinálta? Egyáltalán miért hagytam? Mert szereted, te hülye liba! Szólal meg tudatalattim. Ez igaz, de...túl mély sebet ejtett rajtam. Képtelen vagyok bízni benne, akárhogy is szeretném. Nem megy. Talán idővel sikerülni fog, de most....most semmiképpen sem.
- Holland miért vagy ilyen vörös? - hallom meg Typo szórakozott hangját. Felnézek, s csibészes mosolyával találom magamat szembe.
- Öhm... - kezdenék értelmetlen magyarázatokba, ám Crys félbeszakít.
- Elkapott a mosdóknál, mi? - vigyorog rám, mire bokán  rúgom az asztal alatt - Au!
- Oké oké - emeli fel kezeit Typo - Csak kíváncsiak voltunk!
- És most következzen a legjobb sorozatért járó díj - a színpad felé nézek, Harry és Liam állnak fent. Harry kezében a díj, míg Liam-ében a boríték.
- Holland te veszed át a díjat - rohan el mellettünk drága rendezőnk, s esélyem sincs tiltakozni.
- A győztes - bontja ki Liam a borítékot - A....Teen Wolf! - kiáltja. Hatalmas taps, míg én felállok, s a színpad felé igyekszem. Fellépkedek a lépcsőn, majd a fiúk mellé állok. Arcomon művigyor, s először Liam-mel rázok kezet, két puszi, majd Harry jön. Kezembe nyomja a díjat, majd két puszi és ölelés.
- Legyél a hátsó bejáratnál tíz perc múlva - súgja, majd utamra enged. Értetlenül megyek vissza a többiekhez, majd az asztalra téve díjat leülök.
- Mit mondott? - kérdezi Crys izgatottan. Teljesen bezsongott. De jó neki!
- Hogy tíz perc múlva legyek a hátsó bejáratnál - motyogom magam elé nézve.
- Akkor mire vársz még? - löki meg oldalamat. Sokkolódva állok fel, s indulok meg a hátsó bejárat felé, nem tudva mi vár rám...

2015. június 26., péntek

16. Fejezet: Készülődj, mert Ő is ott lesz!

Sziasztok!!!
Nos, sajnálom a késést, csak kicsit sok minden történt, így nem igazán volt időm írni.
De most itt vagyok, és hoztam egy részt!
Komizni és feliratkozni kötelező!!!!




2014. december 8.
Holland Roden


- Nyitom! - kiáltom, miközben álmosan battyogok ki az előszobába. Igen, visszatértem Londonba, és már sokkal jobban érzem magamat. Jót tett ez a kis kiruccanás otthon. Rengeteget játszottam az öcsémmel, beszélgettem apuval. Találkoztam a régi ismerősökkel. Minden tökéletes volt, egészen addig, amíg Russel fel nem hívott. Holnap után kezdődnek a forgatások, én meg szöveget magolok addig. Jó kis elfoglaltság az biztos. Legalább addig sem gondolok Harry-re. Ennyi jó van benne.

Nagy hévval tárom ki az ajtót, majd mikor meglátom az ismerős arcot, azonnal megölelem. Crys nevetve viszonozza gesztusomat, majd beljebb invitálom őt. Leülünk a kanapéra, majd faggatni kezdem.
- Mi járatban errefelé?
- Díjátadó - feleli - Ma este - mosolyom azonnal eltűnik - Ott lesznek - mondja halkan. Felpattanok, és idegesen túrok bele a hajamba. Ez nem lehet! Épp kezdem őt elfelejteni, erre tessék!
- Nem megyek! - jelentem ki. igen, ez lesz a legjobb. Mindenkinek.
- Ilyen opció sajna nincs - húzza el a száját Crys - Muszáj ott lenned, vagy Russel kiteszi a szűröd!
- Mi?! - sipítok fel - Ezt nem teheti!
- De nagyon is! - mondja - Ugyan már Holla! Felveszel valami dögös rucit, bájcsevegsz mindenkivel, átveszed a díjat, majd egy kis tánc után lelépünk! Hidd el jó lesz!
- Nem - rázom meg a fejemet - Nem megy!
- Egyszer muszáj lesz túllépned rajta! - pattan fel immár ő is - Az isten szerelmére Holland! Képes lennél feladni mindazt amit eddig elértél, csakis miatta?! Az álmaidat? A karrieredet? A munkádat?
- Nem - motyogom.
- Akkor meg nincs miről beszélni - ragadja meg a karomat, s beráncigál a szobámba. Lelök az ágyra, majd a szekrényben kezd turkálni. Kezeimen támaszkodok meg, s csendben várom, mit talál.
- Vedd fel - dobja nekem a kiválasztott ruhát, és a fehérneműt. Csiga lassúsággal vetkőzöm le, majd nézek rá a ruhára.
- Ez? - kérdezem kicsit értetlenül. Erőteljesen bólint, mire sóhajtok, és öltözni kezdek. Felveszem a fehérneműt, majd a ruhát. A lábam elé teszi a cipőt, amint szintén felveszek. Ahogy felállok, észreveszem, hogy rajta is elegáns, mégis dögös, ruha van. Bíborvörös, talpig érő, fekete lakk cipő. Gyönyörű.
Leülök a székra, ő pedig kezelésbe vesz. A hajamat kiengedi, majd átfésüli. Kisminkel, majd a tükör elé állít. Hümmögve nézek végig magamon, s nem is tudom mit mondjak.
- Na? - néz rám kérdően legjobb barátnőm. Eresztek egy halvány mosolyt, majd kisétálok a szobából. Át a nappalin, majd ki a házból. Megállok a kocsim mellett, s megvárom míg Crys utol ér. Bezárja az ajtót, majd beül az anyósülésre. Én is beszállok, majd elindítom a kocsit. Kitolatok, majd a díjátadó helyszíne felé veszem az utamat....



2014. december 8.
Harry Styles

Egy teljes hét telt el a szakítás óta. Egy hét. Ennyi ideje nem vagyok hajlandó elhagyni a szobámat. A sajtónak már kitálalt Paul, az engedélyem nélkül. Felháborító, hogy mindenben helyettem dönt. Undorító. Gyűlölöm, mert tönkre tette a kapcsolatomat, melynél mást éreztem, mint a többinél. Itt valahogy megvolt az a szikra, amit mindig is kerestem. Én évekre, sőt örökre, terveztem ezt a kapcsolatot, Holly-val. Istenem, úgy hiányzik. Csak is rá tudok gondolni, senki másra. Vajon mit csinál most? Hiányzom neki? Vagy már rég elfelejtett és már mással van? Áh, Holly nem olyan. 
Még a fiúkkal sem vagyok hajlandó beszélni. Rájuk nem haragszom, persze, de nem tudok még beszélni velük erről a dologról. Márpedig, ha kimegyek, egyből faggatni kezdenek, amit nem szeretnék. Épp ezért megyek ki mindig akkor, amikor ők nincsenek itthon, vagy épp a szobájukban kuksolnak. Szánalmas, amit csinálok, de nem vagyok ég kész tovább lépni, és elfogadni ami történt. És őszintén szólva, nem is akarok. Holly a legjobb dolog ami valaha történt velem, az x-faktor óta, és nem szeretném őt elengedi. Nem megy. Kell nekem, akár a levegő. Szükségem van rá!
- Harry - hallom meg Louis hangját a túloldalról, s ahogy ökle csapódik az ajtómon - Díjátadóra kell mennünk! Készülődj, mert Ő is ott lesz! - azzal lábdobogás, és csönd.
Olyan hirtelen ülök fel, hogy majdnem előre esek, ám kicsit sem érdekel. Felpattanok, és a fürdőbe megyek. Levetkőzöm, és beállok a zuhany alá. Alaposan átmosom testemet, melyet már egy hete nem voltam hajlandó fürödni. Undorító, de semmihez sem volt kedvem és kész.
Leöblítem magamról a habot, majd kiszállok. Megtörülközöm, felveszek egy bokszert, egy fekete farmert, egy inget, fújok magamra egy kevés parfümöt, majd megszárítom a hajamat. Egy kendővel fogom hátra, s a telefonomat felkapva megyek ki a szobámból...vagyis ennék de vissza futok.
Fogmosás! Bakker! Nyomok a tubusból egy keveset a fogkefémre, és sikálni kezdem fogaimat. Kiöblítem a számat, majd elpakolva, ezúttal ténylegesen is, elhagyom a szobámat.
Lerobogok a lépcsőn, majd várok, amíg a fiúk is megérkeznek....

2015. május 20., szerda

15. Fejezet: Most meg mi következtünk, ugye?!

Hi!
Itt az új rész! Komizni és feliratkozni ér! :D


2014. november 30.
Holland Roden

Milyen csodás is a La Manche csatorna. Ez az egy mondat fogalmazódik meg bennem, amikor a gép a csatorna felé ér. Alig egy órája szállt fel a gép, amelyen ülök, és amely Magyarországra visz engem. Apunak nem szóltam, hiszen minek? Úgyis üresen áll a szobám, így simán beállíthatok hívatlanul.
Mielőtt még felszálltam volna felhívtam Russel-t, hogy haladékot kérjek, így majd csak a következő héten kezdünk forgatni. Nos, mivel hétfő van, így elég lesz csak vasárnap délután gépre ülnöm. Csúcs.
Alig két óra és láthatom az én szeretett öcsémet. Milyen rég láttam őt. Hiányzik. Igaz, annyi minden történt az utóbbi időben, hogy esélyem sem volt nyafogni az érzés miatt amit miatta éreztem. Hogy hiányzik egy részem. Egy igen fontos részem. A testvérem!
Őszintén bánom hogy így alakult. Ha talán nem így ismerem meg a fiúkat, akkor még együtt lennék Harry-vel. És nem menekülnék előlük. Talán minden másképp lenne. Bár, ha mással tették volna ugyanezt, akkor is haragudnék rájuk. Elvégre, milyen ember az, aki kihasznál másokat, azért, hogy elérje a saját céljait? Az ilyen ember csakis szörnyeteg lehet. Talán kívülről gyönyörű, de belülről egy szörnyeteg, akinek semmi és senki nem szabhat akadályt. Ilyenek vagyunk mi emberek. Vannak, akik el tudják rejteni ezt az énjüket, ám többségben mégis azok vannak, akik még csak meg sem próbálnak küzdeni ez ellen. Miért van ez így?
- Hozhatok valamit, kisasszony? - a hang irányába kapom fejemet, és az egyik légiutas-kísérőt pillantom meg mellettem állva, kocsijával előtte. Kedvesen rámosolygok, majd egy üveg ásványvizet kérek. A hölgy készségesen átadja a palackot, majd mosolyogva tovább áll. Mindig is érdekelt, hogyan bírják ezek az emberek a több órás utakat végig állni, kedvesen mosolyogni minden egyes utasra, és még ki is szolgálni őket. Nekem, azt hiszem, nem menne. Sőt, biztos hogy nem. Egy izgága lány vagyok, aki sajna nem tud sokáig egy dolgot csinálni. Ez van. Ilyen vagyok és kész.

Nem tudom mennyi idő telhetett el, de azt hiszem elaludtam a nagy elmélkedésem közben, mivel a többi utas már az övét köti be. Álmosan pislogok párat, majd én is követem a pilóták utasítását. Becsatolom az övemet, majd várom hogy földet érjünk. Gyomrom bukfencezik, amikor a gép kerekei érintik a talajt; de ugyanakkor boldogság tölti meg a szívemet. Haza értem!

2014. november 30.
Harry Styles


Idegesen csapom ki kocsim ajtaját, majd magam után becsapva indulok meg a hatalmas épület felé. Nem foglalkozok sem azzal, hogy az ajtóban majd' fellöktem egy nőt, sem pedig azzal hogy mit kapok majd még ezért. Jelenleg egy célom van. Eljutni Paul irodájáig!
- Jézusom Harry - kap a szívéhez az említett személy, mikor nagy hévvel lépek be irodájába. Magam mögött becsapom az ajtót, majd vérszemet kapva kezdek heves gesztikulálásba.
- Elvesztettem és ez csak a te hibád! Mi a faszért nem lehetett volna őt is beavatni ebbe az egész marhaságba?! He?! Most épp egy gépen ül Magyarország felé és ki tudja látom-e még őt valaha! - kiáltom - Ezt akartad, igaz?! Hogy senkinek ne legyen senkije és akkor majd mindenünket a bandának szenteljük! Addig szurkáltad Liam-éket míg Dani megunta és elhagyta őt! Majd jött Perrie és Zayn, utána Louis és Elenour! Most meg mi következtünk, ugye?! - gúnyos hangnememet visszafojtott lélegzettel hallgatja végig, és tudom pár másodperc múlva egy időzített bomba fog velem szemben felrobbanni. Paul.
- Velem te ne merészelj ilyen hangnemet alkalmazni! - pattan fel, s kiáltozni kezd - Ne merészelj megrágalmazni, addig, ameddig nekem köszönheted, hogy van hol laknod!
- Ó igen? Neked? - nevetek fel gúnyosan - Nem is tudtam hogy a te hangod miatt sír több ezer lány örömében, vagy hogy téged akar minden egyes lemezkiadó - gúnyolódok. Paul feje vörösödni kezd, s tudom ideje lelépni.
- Ne lepődj meg, ha holnaptól már tényleg négy tagú lesz a banda - köpöm még, oda, majd választ nem várva magára hagyom őt.

Idióta. Ez az egy gondolat játszódik le bennem, miközben magam mögött hangosan vágom be a bejárati ajtót. A többiek a nappaliban beszélgetnek, ám érkezésemre mind elhallgatnak. Rájuk sem nézve veszem az irányomat szobám felé. Felbaktatok a lépcsőn, majd belépek a irodalmamba. Orromat azonnal megcsapja Holly illata. Egy mélyet lélegzek belőle, majd az ágyra vetem magam. A plafont kezdem bámulni, mintha lenne rajta bármi érdekes dolog. Gondolataim csak az általam imádott nő körül forognak, és a körül hogy mit is kéne tennem. Vajon meg fog valaha is bocsátani nekem? Vagy örökre elveszítettem? Ha igen, túlélem majd valahogy? Nos, azt kötve hiszem. Ő az igazi. Érzem. Nélküle nem tudok élni! Kell nekem, akárcsak a levegő! Érdekes nem?
- Bejöhetek? - lép be az ajtón Louis.
- Már bent vagy - morgom komoran. Hallom ahogy sóhajt, majd az ajtót becsukja maga után. Leül az ágyamra majd már el is kezdi a faggatást.
- Merre voltál?
- Paul-nál - felelem - Minden az ő és a modest hibája!
- Holland...?
- Valószínűleg már Budapesten van az apjával, aki ki fog engem herélni.
- Szereted - nem kérdezi, inkább kijelenti.
- Persze hogy szeretem! - pattanok fel, és heves gesztikulálásba kezdek - Ő az első lány akit tényleg szeretek, és most elvesztettem! Nem képes bízni bennem! Pontosan tudja, hogy nem játszottam meg a kapcsolatunkban semmit, mégis elment! És valószínűleg már vissza sem fog jönni - rogyok vissza az ágyamra. Végleg elvesztettem.
- Nem feltétlen - mondja Louis - Szombaton lesz egy filmes és zenés díjátadó. Holland-ot elég sok kategóriában jelölték, így muszáj lesz eljönnie. Ha jól informálódtam, márpedig jól, akkor ő és az egész teen wolf-os bagázs velünk fog ülni - vigyorog eszelősen. a gondolat pillanatok alatt jut el az agyamig. Vissza tudom szerezni őt!