18. Fejezet: Csináld már!

2014. december 9.
Holland Roden


Kilépve az utcára, megcsap a hideg, így összébb húzom magamon kabátomat. Körülnézek, ám nem látom az ismerős fürtöket. Átvert, fut át a gondolat az agyamon. Nekidőlök a falnak, karjaimat összefonom mellem alatt, és várok. Várok rá, hogy tudjam, nem vert át. Nem játszik velem, és szeretne velem lenni. De mit is képzelek? Hiszen hazudott nekem! Végig kihasznált, én meg észre sem vettem!
- Reméltem, hogy itt talállak - hallom meg a számomra oly kedves hangot, és egy pillanat múlva már előttem áll. Kezei kabátja zsebébe vannak bújtatva, arca kifürkészhetetlen.
- Halljam mit akarsz tőlem még - mondom hanyagul. Pedig érdekel, mit akar. Kíváncsi vagyok. Tudom, hogy nem szabadna, nem törődőmnek kellene lennem és elfelejtenem őt, ám képtelen vagyok rá. Egyszerűen nem tudom kiverni őt a fejemből, és ez megijeszt. Nem akarom ezt érezni! Nem akarok folyton utána vágyódni, a lehetetlenre. Hisz' ő sosem fog megváltozni! Mindig is csak a saját érdekeit nézte, miért változna ez meg miattam?
- Megmagyarázni - vonja meg a vállát - Mindent!
- Kezdheted, bár kétlem, hogy hihető magyarázatot tudnál adni - hangom sürgető, és lekezelő. Látom arcán a fájdalmat, ám egyáltalán nem érdekel.
- El akartam mondani! Mind el akartuk mondani, de Paul megtiltotta! Nem tehettem semmit sem! Ami pedig közöttünk történt, a kapcsolatunk....sosem játszottam meg magam. Valóban elcsavartad a fejemet, amiért meg is kaptam a magamét Paul-tól! Szeretlek Holly! Nem akarlak elveszíteni emiatt. Sajnálom, hogy nem erősködtem jobban azért, hogy elmondhassuk neked - hajtja le a fejét mondandója végén.
Ez végül is logikus. És hihető is. Paul-ból pedig kinézem, hogy megtiltotta nekik, ők pedig egyszer az életben szót fogadtak neki. Szeret. Szeret engem. És én is őt, bármennyire szeretném, ha nem így lenne. De így van, és elegem van ebből a helyzetből! Szeretném tudni, hogy ő az enyém, és senki nem veheti el tőlem.
Hirtelen felindulásból lépek felé egyet határozottan, majd ajkaimat övéire nyomom. Meglepődik, de azonnal visszacsókol. Nyelve megkapja a bejutást, s szenvedélyes táncba kezd az enyémmel. Kezeit derekam köré fonja, míg én nyakát karolom át. Nekinyom a falnak, s ha ez lehetséges, még szenvedélyesebben csókol. Felnyögök, mikor kezeivel fenekembe markol, és viszonzom is a gesztus, annyi különbséggel, hogy én haját tépem meg. Ő is nyög, majd áttér nyakam kényeztetésére.
- Harry - sóhajtom nevét, mire beleharap a nyakamba - Vissza kell mennünk!
- Dehogy kell - morogja, s a kényeztetést nem hagyja abba - Már szóltam mindenkinek, hogy lelépünk!
- És ha nem bocsátottam volna meg? - húzódok el tőle, és kérdően nézek rá.
- Tudtam, hogy nem tudsz ellenállni nekem - vonja meg a vállát, majd egy apró csókot lop tőlem - Gyere - ragadja meg kezemet, majd a kocsija felé kezd húzni. Követem őt, mosolyogva, boldogan.

***

- Gyere! - húz fel a lépcsőn Harry, s én követem őt. Belépünk szobájába, becsukja az ajtót, majd szemembe néz. Magához húz, s lecsap ajkaimra. Szenvedélyes csókunk közben finoman kezd el az ágy felé tolni, majd ledönt rá. Felettem támaszkodik, majd ajkaimról nyakamra tér át. Halkan sóhajtozok, majd kigombolom ingét, és lesimítom válláról. Ő is elkezd kihámozni ruhámból, és immáron fehérneműben terülök el alatta. Apró csókokkal hinti be bőröm, s testemet forroság árasztja el. Bőröm bizsereg, és ég, ahol hozzáér meleg kezével. Felnyöfök, mikor kezével eléri nőiességem középpontját, és simogatni kezdi. Másik kezével kikapcsolja melltartómat, és lehúzza karjaimon. Egyik mellemet szájával, míg a másikat kezével kezdi kényeztetni. Alul sem hagyja abba a simogatást, így nyögni kezdek. Lehúzza a bugyimat, elhajítja és hirtelen eltűnteti bennem egy ujját. Felnyögök, és még jobban szét teszem lábaimat. Csókot nyom számra, majd abba hagyja a kényeztetést. Kibújik nadrágjából, és bokszeréből és ismét felettem van.
- Szedsz gyógyszert? - liheg. Arca kissé izzadt, combomnál érzem merevedését.
- Igen - motyogom - Csináld már!
- Kis türelmetlen - mosolyog, majd hirtelen belém hatol. Felkiáltok élvezetemben, ő morog, és mozogni kezd. Először lassan, majd egyre hevesebbe lök. Köröket ír le csípőjével, s közben mocskos dolgokat súg a fülembe.
- Élvezed, ahogy benned vagyok? - lihegi - Ahogy hajszollak az orgazmus felé? Élvezz el nekem bébi! Gyerünk! Látni akarom, ahogy a csúcsra jutsz miattam és a nevemet nyögöd!
Ennyi kell. Robban bennem az orgazmus.
- Harry! - kiáltom, s mellkasom felemelkedik. Megérzem magamban örömnedvét, ő is felnyög, majd az orgazmusunk csillapodása után mellemet párnának használva rám hanyatlik. Mindketten kapkodjuk a levegőt. Arcomon hatalmas, fáradt mosoly terül el miközben haját simogatom. Boldog vagyok!